Napi érdekesség - 11


 A DMI 30%-os jégkiterjedése

      2016 februárjáig a DMI (Dán Meteorológiai Intézet) két grafikont közölt a jégkiterjedésről, az egyiken a 15% fölötti, a másikon a 30% fölötti jeget ábrázolta.  Ezt úgy kell elképzelni, hogy lefedik a vizsgált területet egy négyzethálóval és minden cellában megvizsgálják a jég és víz arányát. Ha 15% (illetve 30%) fölött van a jég aránya, akkor azt a cellát, teljes területével együtt, jégnek tekintik. Ezeket az egységnyi cellákat összeadva tudják kiszámolni a teljes jégkiterjedést.
     2016 februárjában a 30%-os grafikon közlését beszüntették, maradt az egyedüli hivatalos 15%-os grafikon.
Nézzük hogyan nézett ki ez a 30%-os grafikon, 2015 végén, illetve az eltávolítása napján:

Az alsó, 2016 február 14. grafikonon látszik, hogy eléggé elhanyagolt, áttérve az újévbe ki sem cserélték a színt, hanem folytatódott ugyanazzal a fekete színnel, mint a 2015-ös értékek.  De nem ez a feltűnő ezeken a grafikonokon, hanem az, hogy a 30%-os jég milyen magas értékeket mutat! Gyakorlatilag messze kiemelkedik az utóbbi 10 év értékeiből.

Tény, hogy a DMI levette és csak a 15%-os grafikont hagyta meg, ami most, május végén így néz ki:
Nincs amiért elmerengjünk a kérdésen, hogy miért pont az a grafikon tűnt el, amelyik kényelmetlen igazságot közölt, inkább vizsgáljunk meg, hogy a DMI lapján közölt adatok milyen értékekkel rendelkeznek, most május végén. Mert az adatok nyilvánosak továbbra is, azzal a különbséggel, hogy nem egy közérthető grafikon formájában, és nem is egy olvasható szövegállományban, hanem egy kódolt, HDF formátumú fájlban, a következő helyről: ftp://osisaf.met.no/prod/ice/edge/

Ehhez pedig speciális szoftver szükséges, amely segítségével szöveges formába tudjuk alakítani a fájlt. 
Ez pedig egy 760 sor x 1120 oszlopba rendezett állomány, 1-es (nincs jég), 2-s (30-70% jég) és 3-as (70% fölötti jég) értékekkel, minden érték a neki megfelelő 10x10 km-es cella tulajdonságát jelzi. 

Szóval, nincs más dolgunk, mint letölteni a fájlt, átalakítani, és megszámolni benne a 2-es és 3-as értékekkel szereplő cellákat és megszorozva ezt 100-al (1 cella 100 km2 alapterületű) megkapjuk a 30% fölötti jégkiterjedés értékét.

Először megvizsgáltam, hogy 2015 december 31. értéke megfelel-e a grafikonon közöltnek, így leellenőrizve számítási módszerem helyességét: 
- az érték, amit kaptam:  2015 december 31.: 10,325,800 km2. Ez megfelel, az első grafikonon leolvasható értéknek.
 Ezután kiszámoltam a május 30. értékeket 2015-re és 2016-ra:
 - 2015 május 30.: 8,644,800  km2  
 - 2016 május 30.: 8,825,300  km2

Mi a végkövetkeztetés? Jöhetnek bármilyen dumával, az idei jég jobb állapotban van a tavalyinál, mert a 30%-os jég értéke még most is magasabb mint a tavaly ilyenkor.  És az 15%-os jég, amiben most alulteljesít az idei év (lásd a 3. grafikont) így is-úgy is elolvad, a magasabb arányú jég az, ami többet jelent, ez olvad el nehezebben, és ebben 2016 veri 2015-öt.
 Tehát ha riogatni akarunk, akkor megmutatjuk a 15%-os grafikont és bekapcsoljuk a riasztót. Ha megnyugtatni akarnánk, akkor csak a 30%-os grafikont mutatnánk, azzal a kísérő szöveggel, hogy minden rendben, a jég egyre nagyobb. Ha pedig objektíven tájékoztatni, akkor bemutatjuk minkét grafikont és megvizsgáljuk, hogy melyiknek van nagyobb jelentősége, súlya, a jég szeptemberi, végső minimum értékét illetően.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Vészmadarak - 3 - Wadhams professzor

Régi sarki expedíciók - mai jég-térképeken

2019